József Attila

József Attila (1905-1937) - XX.-századi irodalmunk egyik legnagyobb költője. Ady utáni költészetünkben az ő életműve jelenti az egyik legmagasabb csúcsot. Pesti külvárosi munkáscsalád gyermeke, s származása egész életét és költészetét meghatározza. Gyermekkora csupa megalázás és nyomorúság volt. Tanár akart lenni, de a szegedi egyetemről versei miatt eltanácsolták. Szinte egész életét állás nélkül, alkalmi munkákból nyomorogta végig, a Horthy-rendszer elkoboztatta versköteteit, bíróság elé állította, a költő azonban nem engedett forradalmi elszántságából, s művészi tökéletességű versekben hirdette meg a feudálkapitalista rendszer iránt érzett gyűlöletét, a proletariátus győzelmébe vetett hitét. A polgári költészettől elvileg elszigetelte magát, s bekapcsolódott az illegális Kommunista Párt munkájába. A sok küszködés és csalódás felőrölte idegzetét, s vonat elé vetette magát. - Lírája összefoglalja és kifejezi a két világháború közti Magyarország minden problémáját, a magyar nép minden érzését és gondolatát, dallamban és formákban rendkívül gazdag.

(Forrás:www.irodalmikepek.hu)