Csokonai Vitéz Mihály

Az álom leírása

Mindennél jobb hír vagy, ó te édes estve,

Nyugodalom képe mellybe van lefestve!

Édes szenderedés mert ez mutogatja,

Mély álom szelével a bajt elmulasztja.

E’ pihenteti meg az törődött testet,

Az ember képére új életet festett,

Mert fáradság miatt bár halálra szálltak,

De álom vitézi azok ellen álltak.

Akik egész napot nyughatatlansággal,

Testeket gyötörik a sok fáradsággal,

S ha munkájuk után testek kezd lankadni,

Olly orvos az álom ,  melly erőt tud adni.

Akire szunnyasztó mákját bőven esti,

Fáradsága terhét az könnyen felejti;

Akinek szíveket a bú általjárta,

Az öröm reményét már tőlle elzárta,

Csupán álom által tér meg minden vére,

Kívánt nyugvás után tér meg erejére.

Petőfi Sándor

AZ ÁLOM...

Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya,
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál...
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. –
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!

(Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt